Köszönöm, hogy eljöttetek a Medvenézőbudapesti és erdélyi bemutatóira. Legközelebb november végén, Kun Árpáddal lépünk fel otthon Székelyföldön.  Addig a Szentendrei-szigeten telnek napjaim. Találkozni törekszem Magyarország "medvéjével",  a  harcsával. Barátkozom a Dunával. Inget veszek és megborotválkozom a folyam tiszteletére, amikor csónakra szállok esténként egyedül, hogy keressem a vízi nagyvadakat, miközben a saját félelmemmel harcolok.  Furcsa érzés fog el, ha belegondolok, hogy magamra maradok éjszaka egy folyammal, amellyel barátságot szeretnék kötni, de csak annyira, hogy ne öleljen magához. Új tartózkodási helyem is igyekszem bevonni az irodalmi körforgásba, ezért indítottam el az Írók a szigeten rendezvénysorozatot, amelynek első állomásán Grecsó Krisztiánnal beszélgetünk Harminc év napsütés címmel megjelent új kötetéről.  Várlak, ha  erre jártok.

Kapcsolódó:

Az ember, aki kezében foghatta a meggyilkolt Fráter György koponyáját

A medvék mint orvosok, papok, pszichológusok